2015. november 7., szombat

A Küldetés: Első Fejezet ( A Megbízás )

A Bíboros csendesen figyelte az inkvizítor kapitányt, mindkettőjük színe azonos volt, csak a kapitány bíbora páncél. A magas rangú egyházfő az ablak előtt állt, háttal a kinti hóesésnek, a dermesztő Plútói mínusznak és a kapitány türelmes, talán kicsit erőltetett alázatát figyelte.
 Rá volt szüksége, az egyházi katona aki olykor saját feje után ment, és sok vezetőt zavart, ez eddig nem hibázott. Persze nem volt tökéletes, akadtak kudarcba fullad küldetései, de ezeket előre látták a nagyok, és csupán egy nagyobb cél érdekében, hagyták a vereségeket, igaz ezt a kapitány nem tudtak, hivatalosan nem. Ám Lucius Aven bíboros, jó emberismerőnek tartva magát, nem voltak kételye, hogy sok dolgot gyanít John Horten.
 Tudott dolgokat, híres katona volt jó kapcsolatokkal és vágott is az esze, de a vélelmezett rossz véleményeit megtartotta magának, hite arra sarkalta, ne az emberi gyarlósággal törődjön, hanem, hogy Istent minden erejéből szolgálja.
-Kapitány, ma a Föld a Naprendszer talán legpusztítóbb helye. A térgörbítéssel töltött évek, gyarló eredményeként rés nyílt a mély-űrbe, ahol millióéves álmukból felébresztettük a legpusztítóbb démonokat. Mint tudja keresztes háborúkat hirdettünk, már eleget, a Föld visszafoglalására, de csak kisebb eredmények léteznek, szigetek, melyek kezünkre kerültek, viszont a hordák még mindig özönlenek Svájc romjai között kirobbant hasadékból, s a démonok már felbukkantak a Hold és a Mars városaiba. Még meg tudjuk fékezni, de jól tudjuk az általunk birtokolt földi területek tele vannak alvóügynökökkel. Az egyetlen megoldás a rés bezárása! itt elhallgatott a bíboros, a szavak helyet az inkvizítorra koncentrált, hiszen tudta, parancsa mely a levegőben lebegett, egyenlő a halállal.
-S mert én vagyok ide rendelve, rám vár e nemes küldetés. jegyezte meg ironikusan a kapitány, el sem tudva képzelni, hogy a francba verekszi át magát a káosz világán, egész Svájcig a egykori részecskegyorsító maradványaiig. Az meg még külön kérdés, hogy lehet bezárni egy rést amit gépek nyitottak, és amely gépek immár nem működnek, a szörnyekről nem is beszélve.
-Kapitány, nem köntörfalazok, ez egy lehetetlen küldetés, mi több, ha eléri a célt, be kell lépnie a mély-űrbe és ott felrobbantani egy szent szerkezetet. Az ablaknál álló, kerülte a barna tekintetet, hiszen most küldött egy remek harcost a biztos halálba. Aztán ki tudja, lehet van jobb megoldás, de ez jött fentről, és neki ki kellet adni valakinek a parancsot.
 Hideg volt, nem csak kint a mínusz száz feletti, bent is éppen csak húsz fok lehetett és a oszlopok támasztotta kihallgatóterem dísztelen ridegségével csak tovább növelte az érzést.
 Az őrök távol magasodtak, nehéz páncélzatuk vélhetőn dacolt volna a kapitány fegyvereivel, csak a plazmakard nem ismert kegyelmet. -Furcsa, a őszülő bíboros nem félt, tudta személyes védelmét egy láthatatlan energiamező vigyázná, ha valami történne, ha...
-Szóval meghalok. fogalmazta meg velősen az inkvizítor, egy percre azokra az időkre gondolt, mikor ami most zajlik a Földön, csak a filmeken létezett.
-Ha az ÚR veled van, bár mi megtörténhet. vélte a vezető, maga sem igazán fogadva el szavai fancsali utópiáját.
-Tehát meghalok. állapította meg ismételten a katona és kicsit mosolyra húzva a száját, valahol legbelül, már meg is békélt sorsával, úgy vélvén, míg Isten útját járja, a lelke elkerüli a pokolt, még ha éppen oda küldik az egyház vezetői.
-A utad segíteni fogja egy nagyszabású offenzíva a Svéd területek felé, talán a démonok erőiket átcsoportosítva könnyebb utat biztosítanak számodra, akár tudtukon kívül is. A bíboros, a csupasz falakat nézte, és sosem értettek, miért nem ékesítik e helyet szentek mozaikjai, de most hirtelen rájött, e hely a halál otthona, innen küldik hőseiket a pusztulásba és itt hallgassák ki az elfogott férgeket a kínzómesterek, akárhogyan is nézzük, ez nem Isten kedvenc helye, jobb ha csupasz és rideg, azt szolgálva amire kitalálták, sötét szavak és tettek születésére. S bár gondolata elkalandozott, jól tudta nem válaszolt a kapitánynak, miként azt is, nincs is hozzá bátorsága, már jó pár éve ismerte az inkvizítor...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Dögvész! / tört verzió /