CSÁSZÁRSÁG

 A történet ott kezdődött, hogy a Föld káoszba süllyedt és a császár emelte ki fajunkat a fertőből és új irányt mutatott. Nehéz idők voltak, de a tisztítótüzet követőn az emberiség átlépte holtpontját és követve az igét újra a planéta, sőt a naprendszeren túli világ urává emelkedett. S az uralkodó, aki halhatatlanként magasodik acél trónusán, vigyázza az emberlakta világokat a külső és belső ellenségtől a világok végezetéig.

 Ma már nem tudni, hogy és miért is halhatatlan az EMBERLAKTA VILÁGOK URA, de ez sokad rendű dolog volt, hisz oltalmazónk a császár, vigyázott reánk és nem engedte, hogy a káosz visszatérhessen. Így hát miért is kellene meghalnia, az emberiség megmentőjének, és még a feltételezés is hitehagyottságra utalhat...

 Nem volt diktatúra, de a szabályokat betartatták a rendfenetartók, és a vétkesek az aszteroida mezők bányáiba végezték, végleg kizárva a társadalomból. S hogy a HIT a császárba vetett szent bizalom is élénken éljen, az inkvizítorok kellően odafigyeltek, hiszen ha elveszik a bizalom az uralkodó irányába, elveszik a béke és elveszik az emberi civilizáció!
 Persze ott volt a haderő, a császár ökle! A génmanipulált katonák, akik generációról generációra katonacsaládokból tevődtek össze. Ám a génkezelések mellet a családok, mind egy-egy fegyvernemhez tartozva tökéletesítették és folyamatosan fejlesztették tudásuk. Így voltak pilóta családok, rohamgyalogos és minden fegyvercsoportnak klánjai. S aki például egy pilóta családba született, pilóta is lett  és az ő családjából is egyre jobb és jobb pilóták születtek, a keveredés szigorúan tilos volt!
 Ez a mi világunk volt, és ez volt az ára a békének és annak, hogy meg tudjuk védeni magunkat az idegen hordáktól. S ugye a rend, a tervszerűség kényszernek tűnhet, és az emberek között akadtak kisiklottak, akiket megfertőzött valamely sötét gondolat és a szabadságról beszéltek. -Ó az ostobák, fel sem foghatták mik zajlottak a káosz éveibe. El sem tudták képzelni a kannibalizmust, az eretnekséget, és a mindennapos barbár mészárlásokat. Velük előbb a tiszteletes atyák próbáltak szót érteni, ám ha nem értek célt, ki kellet emelni a beteg gondolatok terjesztőit és ők is a bányatelepekre kerültek, világunk védelme érdekében.
 S ez az ár megért-e(?) természetesen igen! A birodalom virágzott, és bár időről-időre felbukkantak önjelölt vezetők, ám hála az éber inkvizítoroknak, kik az elméket fürkészték, ártó gondolatok után kutatva, általában időbe sikerült észlelniük a zavart. De ha még sem bírtak, hát jött a CSÁSZÁR ÖKLE és ott a gonosznak esélye sem maradhatott...
 -Magam is inkvizítor voltam, és még szembetalálhattam magam a térhajlításokkal kiszabadított  "csillagdémonokkal"  akik ellen valóban csak a HIT segített, a hit melyet a császár teremtet és melynek magja, hogy az ember mindenre képes, csak hinnie kell benne. Az uralkodó is rendíthetetlen hite által lett az aki. De elmúlt, már mint az inkvizíciós létem, ma a "titkos őrség" tagjaként teszem, amit tenni kell, mert az emberiségnek fent kell maradni, miként a BIRODALOMNAK is.