A megszokottól eltérően a Márvány-tenger irányából rendkívül hideg szél ostromolta a várost. Nikétás, az idős jövőbelátó sietősen hajtotta be szerény otthona ablakát, orrába jól érezvén a tenger semmivel össze nem téveszthető illatát. -Rosszat sejtet, valahogy a bajt érezte csak remélte nem a gyenge kezű császár II. Andronikosz pribékei közelednek. Persze az uralkodó lenézése nem volt különleges, hiszen ez az alkalmatlan császár tette tönkre, oszlatta fel Bizánc ütőkepés flottáját, ráadást a földesurak bábjának tartotta a többség. Igaz, Nikétást nem politikai véleménye miatt kereshették, inkább a jövendölése zavarhatott bizonyos köröket. Tény, az idős férfi sorokba szedte mikor is jön el a világnak végezete.
" Lészen mikor olajba tárolják vizeiket az emberek,
olajból gyártott ruháikba járják útjuk.
hazugságokat öklendezve, Isten tagadják,
a ként, hogy közben állítják, ők a keresztények igazán.
Eljönni fog a bálványok újbóli imádata,
a bálvány neve pénz, és az ellenség újra azok lesznek,
kik, ki mondják az igazat, mert képekkel manipulálnak,
röpiratokkal befolyásolják a gyenge többséget."
...a helikopter Isztambul romjai felett, óriási madárként szelte az eget, a füstölgő épületek még frissként mutatják a romlás remekművét, a kárhozottak dúlását. Persze ezzel nem lehetett mit tenni, a többség eladta lelkét az ördögnek, és az ördög sereget kovácsolva elvakult követőiből, és mindent a totális pusztításnak rendeltek alá, miközben vezéreik, helytartóik fellegvárakból szórják a hamis igéket.
Isten nem harcolt, a szabad akarattal rendelkezők eldönthették miként cselekednek, s mivel a többség engedett az állatnak, hát ők elkárhoztak, a kevés maradék még küzdött és bár tudták egytől egyig meg fognak halni, még is hittek Istenbe és abban amit az egész jelentett. Mert bár a kárhozottak is imádtak, igaz nem Istent és Ördögöt, de ezen utóbbi ajándékát a pénzt és a hatalomvágyat mindinkább. Bár a sátánnak nem voltak igényei, hogy imádják, ő jót mulatott a disznók elé szórt pár szem makkon civakodó rabszolgákon. Az ördög egy küldetést követett és sajnálkozva bár de közölhette megbízójával a mindenek teremtőjével, hogy tulajdonképpen sikerrel járt, mi több, a kezdettektől övé volt a siker záloga, csak a remény volt amit Isten választott és ami által látszólag el is bukott. De persze nem ő hanyatlott a porba hanem a remény, az a remény, hogy az ember kinek minden megadatott, emberként tud e élni és cselekedni.
-A helikopter az Aranyszarv-öböl felé fordult, a inkvizítoroknak itt már nem volt dolguk, a gonosz hordája messze járhatott, csak a Hagia Sophia beszakad kupolája hordozott még valami fennköltséget e totális rombolás közepette is. S miközben az álcázó remekül működött, az inkvizítorok úgy érezték, jobb lent a földön, mert az ég a gonosz fölénye. A merészség csupán annak szólt, hogy talán van túlélője a mészárlásnak, talán felébredt a kővé dermedt király, de ez nem történt meg, még nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése