Meghalva! ( Utolsó Gondolatok )

 Mondják annyi nőjük volt, hogy a két kezükön meg sem tudnák számolni. Hát ezzel én is így vagyok, egy kezem is bőven elég. Persze az élet része a szerelem a szex és a kurvák.
 Az élet, olyan mint a hátkefe, csak akkor tudod milyen jó is az mikor kipróbálod. Igaz, a próbák száma korlátozott, miként életünk évei is.
 Nem panaszkodom, már nem, ha panaszkodni szeretnék a legtöbb megrovást magamnak kellenék odaítélni, azt meg ugye az ember nem nagyon szereti.
 De hogy is volt az a néhány szerelmi affér(?) -Nos nehéz visszatekinteni és ahogy a dobbanások egyre halkulnak, mind inkább nehezebbé válik. Nehéz minden perc, az emlékek vagy éppen hiányuk tátongó fekete lyuk, amely persze a végén lényemet is elnyeli és ha szerencsém lesz a túloldalt kiöklendezve, meglehet kapok egy új lehetőséget.
 De még a gyomrába voltam és mindent amit elértem csak égő lapoknak tűnnek,melynek hamuját a szél elsöpri egész a világvégéig. Ám kerültem a választ, miként a tornádó tölcsére célpontját. Kerültem, de már nincs mitől és kitől tartanom, a Frontint lenyelve egy kapu tárulkozott egykor elém. Nem örömöm leltem a nyugtatóban, az életemet köszöntem néki és űzte az ördögöket elmémből..
 Már nem, a hölgyemet talán túl későn ismeretem meg. S bár sokan beszélték az őszinteség jó, állatába csak addig akadt számukra is elfogadható, míg kívánalmuknak megfelelve kényelmi világuk meg nem rezdült.
 Persze akkor még hinni akartam a mesékbe, tönkre is mentem, zabálhattam a nyugtatót és retteghettem az agyhaláltól. Na ma már nem kell, csak egyet bánok, őt túl későn mutatta be a végtelen, úgy hiszem, lemaradtunk egymásról, le és el.
 Játékos sors, néha halni kell, néha meg élni, az élet meg elveszik. Nyálkás ebihal ugrik és csúszik megfogni kész ügyesség, kézügyesség.
 De mindegy, az egy is elvész és a fény is, miként nap ébred, majd sötét fölébe kerekedvén bezárta kapuit, a színház zárva, az előadásnak vége szakadt mára.
 Azt tudtam vagy tudom túl késő, már nem kell gyógyszer, ő kellene, ám a homokórám utolsó kvarca is leszaladva egy sóhaj és a következő soha.