Lekésve!

Egy eszelős másodpercig azt képzelte, hogy a megoldás a kezében van. Nem volt, a pillanat mindent felülírt és a kiszámíthatóság egy elpárolgott könnycsepp képében messzire robogott egy meteor sebességével, bumm. -A katona nagyot nyelt és a kőtömbön ülve a széteső hold groteszk el csuszása közepette a törmelékesőbe reménykedett, a mielőbbi pusztulást tulajdonítva önmaga számára. Lent a káosz pokoli volt, az emberek a bunkereket ostromolták, a haderő minden eszközt bevetve igyekezett oltalmazni gazdáik biztonságát és esetlegesen az emberiség lehetséges jövőjét. S ő egy ideálba reménykedve megmenteni kívánta szerelmét, ha nem is a pusztulástól, de a pillanatnyi őrület vérmocskos valóságától. Ez nem jött össze, hiába törte át magát a bandákon, hiába jutott el a nőhöz, az egész hiábavalóság volt. Sokat nem kérdezhetett, a barna hajú egyszerűen közölte, oly kevés amit egy katona szolgáltathat, hogy inkább a bunkervilág felemás biztonsága, mint a szerelem egy reményteli varázslata.  -John nem vitatkozott, az észérvek és az érzelmek nem voltak egy súlycsoportba és a ketyegő óra határozott lépéseket provokált, amihez még isteni közbeavatkozás sem volt szükségszerű, hisz itt volt a világvége! Csalfa álom és csalfa lehetőségek torz tükörképe tekintet vissza a katonára aki a füstölgő város korhatag illatát érezve, csak remélte, hogy a nő biztonságba kerülhetett, ha már ő nem kellett.  A fűst sárkánytűz bűzeként terjengett és a város határán magasodó bunkererőd véd-művei időről időre a bejutni szándékozok ezre közé öklendezték halálos tartalmuk minden ólomdarabkáját, csak is halált ígérvén mindenkinek. Egy buldózer tűnt fel alant és a tömegbe hajtva a bunker acélkapuja felé vette az irányt, miközben az őrtornyok gépágyi össztüzet zúdítottak immár a járműre. A halál hangokba és cseppek milliárdjaiban nyilvánult meg, miközben egy kőtömb, az ég magasából átszakította kék eget és ki tudja hova, irtózatos bomba gyanánt becsapódni készült. -Vége van! állapította meg a katona és eldobva karabélyát szemeit lehunyva immár csak a megváltást látva a halálba, a utolsó pillanatra vágyott...